A pénztárca története avagy mikortól használunk pénztárcát
A pénztárca kiválasztása viszonylag hosszabb távra szól, így érdemes egy igazán jót választani. Azonban azt, hogy milyen is a jó pénztárca, lehetetlen egyetemesen meghatározni, mivel mindenkinek mások az igényei, másra van szüksége. Van, aki imádja gyűjteni az aprópénzt, van, akinek a pénztárcája kész fotóalbum, vannak, aki rengeteg kártyát visz magával mindig, aminek sok hely kell és persze vannak, akiknek fontos, hogy minden kiegészítője, így a pénztárcája is illeszkedjen a stílusához, vagy egyszerűen divatos legyen. Ma már bármilyen színű és formájú pénztárcát választhatsz magadnak; a klasszikus stílus és a modern darabok kedvelői is megtalálják kedvenceiket.
Könnyedén gondolhatjuk, hogy a pénztárca nem lehet régebbi „találmány”, mint a papírpénz, ami legfeljebb akkor igaz, ha a ma használatos pénztárcákra gondolunk, illetve mai megnevezésére. Korai „pénztárcákat” már az ókorban is használtak,
ezek még leginkább báránybőrből, vagy más, tartós anyagból készültek és kis méretű zsákra vagy tasakra hasonlítottak. Az ókori görögök az övükön hordták, és kibisisnek hívták, ami annyit jelent, mint Hermész által hordozott zsák. A középkor folyamán nagyjából változatlan maradt a formájuk, mivel leginkább pénzérmék tárolására szolgáltak. A pénztárca a ma is ismert, lapos alakját a reneszánsz idején, a tizenhetedik század közepén kezdte elnyerni. Ez leginkább a papírpénz nyugat-európai bemutatkozásának köszönhető – az amerikai kontinensre 1690-ben jutott el, ott ekkor indult a lapos pénztárcák hódító útja -, mivel többé nem volt szükséges pénzérmék tömegét hordozni napi rendszerességgel, elegánsabb, lapos darabok kezdték felváltani a korábban használatos, bumfordi kis zsákokat. A 19. század elejére a pénztárca nem csupán fizetőeszközök tárolására szolgált, de egyéb értékeket is tároltak benne, például személyes apróságokat. Ilyen volt például a pipázó készlet, vagy a század végétől a szeretett személyek fotói. Az 1950-es években megjelentek a hitelkártyák, és a pénztárcáknak ismét alkalmazkodniuk kellett a megváltozott körülményekhez. A készpénzt tároló rész kisebb lett, hogy több hely jusson a hitelkártyáknak. A 20. század második felében lettek rendkívül népszerűek a két- vagy háromrétegű pénztárcák, illetve számtalan altípus jelent meg, hogy minden igényt kielégítsenek, például sport pénztárca, cipő pénztárca, csuklón hordható, úgynevezett wristlet hölgyeknek, pénzövek; a sor ma már a végtelenségig folytatható.
